Köszöntő   Könyvelőknek  Cégeknek  Összegzések  Referenciáim    Képek Irodámról    Kapcsolat    

 

 
Menü
 
Mi mennyi az évben!
 
2019 évi változások
 
2017 évi változások
 
2014-es változások
 
2012-13-as változások
 
Archivum
 
Munkaerő kölcsönzőknek
 

Rehabilitációs hozzájárulás

Minden a rehabilitációs hozzájárulásról

 

2010.01.01-től drasztikusan megnövekedett a hozzájárulási kötelezettség mértéke, a tavalyi 177.600,- Ft/fő/év-ről 964.500 Ft/fő/év-re. A munkáltató rehabilitációs hozzájárulás fizetésére köteles (foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 41/A) ha az általa foglalkoztatottak átlagos statisztikai állományi létszáma a 20 főt meghaladja, és az általa foglalkoztatott megváltozott munkaképességű személyek átlagos statisztikai állományi létszáma nem éri el a létszám 5 százalékát (kötelező foglalkoztatási szint). Az előzőekből következik, hogy a hozzájárulás fizetési kötelezettséget, ki lehet részben, vagy egészben váltani a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásával. A kvóta részleges teljesítése esetén, a rehabilitációs hozzájárulás összege az 5 %-ból hiányzó létszámtól függ. A foglalkoztatási kötelezettség szempontjából megváltozott munkaképességű munkavállaló: az a munkaviszony keretében foglalkoztatott munkavállaló, akinek munkaszerződés szerinti napi munkaideje a napi négy órát eléri, és az egészségkárosodása - az ORSZI szakvéleménye szerint - 40-49 százalékos mértékű, vagy (ezt meghaladja). Az egészség károsodott munkavállaló létszámba való beszámítására addig van lehetőség, ameddig az adott egészségkárosodást igazoló szakvélemény érvényes. A munkaadó nyilvántartást köteles vezetni (1991.évi IV. törvény  57/A. § 10-es bek.) a megváltozott munkaképességű munkavállalóiról, amely tartalmazza az igazoló adatokat, dokumentumokat. A rehabilitációs hozzájárulást a fizetésére kötelezett munkaadó maga vallja be, állapítja meg, és közvetlenül fizeti be az állami adóhatóságnál vezetett számlára. A rehabilitációs hozzájárulásra év közben negyedévenként előleget kell fizetni. Az előleg mértéke a mindenkori tárgynegyedévre vonatkozó tényadatok alapján kiszámított éves rehabilitációs hozzájárulás fizetési kötelezettség huszonöt százaléka. Az adófizetésről, az adózás rendjéről szóló 1993. évi XCII. törvény rendelkezik, határidejét 2. sz. melléklete tartalmazza. Az előleg összegét a munkaadó maga állapítja meg, vallja be és fizeti be. A negyedik negyedévre előleget fizetni nem kell. A rehabilitációs hozzájárulás Flt. által nem szabályozott kérdéseiben - pl. a befizetés határideje - az adózás rendjéről szóló törvény (2003. évi XCII. törvény) rendelkezéseit kell alkalmazni. A kvóta teljesítése, illetve a hiányzó létszám a munkavállalók és a foglalkoztatási kötelezettségben figyelembe vehető megváltozott munkaképességű munkavállalók átlagos statisztikai állományi létszámának összevetéséből határozható meg, a statisztikai állományi létszám számítása során az átlagolást a tényleges létszám alapján kell elvégezni, vagyis minden személyt a munkaidő hosszától függetlenül, egy-egy egész főnek kell tekinteni.  (kerekítéskor az általános szabályok az irányadók, a kerekítés 4-ig lefelé, 5-től felfelé történik) a létszámadatokat tehát egész számban kell megadni (a kötelező foglalkoztatási szintet is egész számban kell megadni). Példa:  24×0,05 =1,2=1fő; 71X0,05=3,55=4fő. Az átlagos havi létszámot a létszámnyilvántartási adatok alapján számoljuk az adott hónap naptári napjainak figyelembevételével. A naponkénti állományi létszámok összegét a (munkarend szerinti pihenőnapokra és ünnepnapokra az azt megelőző munkanap létszámát véve figyelembe)  kell elosztani a hónap napjainak számával. . Az éves átlagos állományi létszám= havi létszámadatok / 12  (Az átlagos statisztikai állományi létszám fogalmáról, tartalmáról, számításának módjáról az ÚTMUTATÓ A MUNKAÜGY-STATISZTIKAI ADATSZOLGÁLTATÁSHOZ, elérhető a KSH honlapján az Adatgyűjtésekhez közzétett letölthető útmutatók közt).  A KSH iránymutatása alapján alkalmazásban állónak tekintendő az a munkavállaló, aki a munkáltatóval munkavégzésre irányuló jogviszonyban áll, s munkaszerződése,  alapján munkadíj ellenében munkavégzésre kötelezett.

2008. január 1-jétől módosult a megváltozott munkaképességen alapuló egyéb szociális ellátások szabályozása, a munkaképesség-csökkenés mértékének vizsgálata helyett az egészségkárosodás vizsgálatán alapuló új minősítési rendszer került bevezetésre, így pl. 50%-ot elérő munkaképesség-csökkenés helyett 40%-ot elérő egészségkárosodást állapít meg az ORSZI szakvéleménye.

A foglalkoztatási kötelezettség szempontjából megváltozott munkaképességű munkavállaló: az a munkaviszony keretében foglalkoztatott munkavállaló, akinek munkaszerződés szerinti napi munkaideje a napi négy órát eléri, ha

ea) a munkaképesség-csökkenés - az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet (a továbbiakban: ORSZI), 2007. augusztus 15-ét megelőzően az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Országos Orvosszakértői Intézete (a továbbiakban: OOSZI) szakvéleménye, illetőleg 2001. január 1-jét megelőzően, vasutas biztosítottak esetében a Magyar Államvasutak Orvosszakértői Intézetének szakvéleménye szerint - 50-66 százalékos mértékű, illetőleg az egészségkárosodás - az ORSZI szakvéleménye szerint - 40-49 százalékos mértékű, vagy (ezt meghaladja)

eb) a munkaképesség-csökkenés - az ORSZI vagy az OOSZI szakvéleménye, illetőleg 2001. január l-jét megelőzően, vasutas biztosítottak esetében a Magyar Államvasutak Orvosszakértői Intézetének szakvéleménye szerint - 67-100 százalékos mértékű, vagy

ec) az egészségkárosodás - az ORSZI szakvéleménye szerint - 79 százalékot meghaladó mértékű, vagy

ed) az egészségkárosodás - az ORSZI szakvéleménye szerint - 50-79 százalékos mértékű, és ezzel összefüggésben a jelenlegi, vagy az egészségkárosodását megelőző munkakörében, illetve a képzettségének megfelelő más munkakörben való foglalkoztatásra rehabilitáció nélkül nem alkalmas, azonban az ORSZI szakvéleménye alapján rehabilitációja nem javasolt, vagy

ee) a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény (a továbbiakban: Ftv.) 23. §-a (1) bekezdésének a) pontja alapján látási fogyatékosnak minősül, vagy a vakok személyi járadékában részesül, vagy

ef) az Ftv. 23. §-a (1) bekezdésének d) pontja alapján a személyiség egészét érintő fejlődés átható zavara miatt fogyatékossági támogatásban részesül,

eg) külön jogszabály szerint súlyos értelmi fogyatékosnak minősül és erre tekintettel a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló külön törvény szerint adóalapot csökkentő kedvezmény igénybevételére jogosult, vagy

eh) siket vagy súlyosan nagyothalló, halláskárosodása audiológiai szakvélemény szerint a 60 decibel hallásküszöb értékét eléri, vagy meghaladja, vagy

ei) a súlyos mozgáskorlátozottak közlekedési kedvezményeiről szóló külön jogszabály szerint súlyos mozgáskorlátozottnak minősül, vagy

ej) az egészségkárosodás - az ORSZI szakvéleménye szerint - 50-79 százalékos mértékű, és ezzel összefüggésben a jelenlegi, vagy az egészségkárosodását megelőző munkakörében, illetve a képzettségének megfelelő más munkakörben való foglalkoztatásra rehabilitáció nélkül nem alkalmas és rehabilitálható, vagy

ek) az ea)-ej) pontokban meghatározott mértékű munkaképesség-csökkenés, egészségkárosodás, illetőleg fogyatékosság nem állapítható meg, azonban az OOSZI, vagy az ORSZI szakvéleménye szerint jelenlegi munkakörében vagy tanult foglalkozásában, illetőleg más munkakörben vagy foglalkozás keretében személyre szóló rehabilitáció megvalósításával foglalkoztatható tovább


A munkáltatónál munkavégzésre irányuló jogviszonyban állók közül nem tartoznak a statisztikai állományi létszámba:

  • a szülési szabadságon lévők, a szülési szabadság első napjától,
  • a különböző gyermekgondozási ellátásban részesülők a fizetés nélküli ilyen jogcímű szabadságuk első napjától (kivéve, ha a munkáltató az 1998. évi LXXXIV. törvény alapján a gyest igénybe vevőt részmunkaidőben foglalkoztatja),
  • a keresőképtelenné vált munkavállalók egyhavi folyamatos betegség után,
  • a sorkatonai szolgálatot teljesítők, bevonulásuk első napjától,
  • az egyhavi távollétet követően a fizetés nélküli szabadságon lévők, (pl. beteggondozás, építkezés, tanfolyam, iskolarendszerű képzés, tanulmányút miatt),
  • a tartalékos katonai szolgálatra bevonultak, egyhavi távollétet követően,
  • az állásukból felfüggesztett személyek az első naptól,
  • a felmondási idő alatt a munkavégzés alól felmentett munkavállalók, a munkavégzés alól történő felmentés első napjától,
  • az átmenetileg nem foglalkoztatott bedolgozók a foglalkoztatás szüneteltetésének időpontjától,
  • a menedzsment azon tagja, akinek munkajövedelme a menedzserszerződés alapján legfeljebb akkora, mint a profitrészesedése,
  • a nem teljes munkaidőben, havi átlagban 60 munkaóránál alacsonyabb óraszámmal foglalkoztatottak.

forrás:berugyes.hu

Tájékoztató a rehabilitációs hozzájárulás kiszámításának egyes kérdéseiről

A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (a továbbiakban: Flt.) 41/A. §-a rendelkezik a rehabilitációs hozzájárulás fizetésének kötelezettségéről. Rehabilitációs hozzájárulást a munkaadó akkor köteles fizetni, ha az általa foglalkoztatottak létszáma a 20 főt meghaladja, és az általa foglalkoztatott megváltozott munkaképességű személyek létszáma nem éri el a létszám 5 százalékát.

Az Flt. 58. §-a (5) bekezdésének c) pontja szerint munkaadó az a jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, illetve magánszemély és annak jogi személyiséggel nem rendelkező társasága, aki munkavállalókat foglalkoztat, illetve foglalkoztatni kíván. A hozzájárulás összege 2012 évben változatlan maradt.

Az Flt. 58. §-a (5) bekezdésének b) pontja szerint munkavállaló az, aki munkaviszonyban áll. (A munkaviszony fogalmi körébe az Flt. 58. §-a (5) bekezdésének a) pontja szerint nem csupán a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (a továbbiakban: Mt.) hatálya alá tartozó munkaviszony tartozik, hanem több más jogviszony is, így pl. a közszolgálati jogviszony, a közalkalmazotti jogviszony, stb.). Az Flt. 41/A. §-a nem tartalmaz kivételt a rehabilitációs hozzájárulás fizetési kötelezettség alól. A létszám számítására állapít meg speciális szabályokat, miszerint a munkaadó létszámának megállapítása során egyes munkavállalókat  (így a fegyveres szervek hivatásos és szerződéses állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló törvény, illetve a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló törvény hatálya alá tartozó munkavállalókat, az Mt. 106. §-a szerinti kirendelés, az Mt. 150. §-ának (1) bekezdése alapján más munkáltatónál történő átmeneti munkavégzés, továbbá az Mt. 193/C. §-ának a) pontjában meghatározott munkaerő-kölcsönzés, a közhasznú munkavégzés, közcélú munkavégzés, közmunka keretében foglalkoztatott munkavállalókat) figyelmen kívül kell hagyni.

Létszámon a tárgyévi statisztikai állományi létszámot kell érteni. A statisztikai állományi létszámot egy tizedes jegyre kerekítve, a kerekítés általános szabályai szerint kell meghatározni. (Flt. 41. § (4) bek).

A megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásához nyújtható költségvetési támogatásról szóló 177/2005. (IX. 2.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 2. §-ának (2) bekezdése szerint az Flt. 41/A. §-a alkalmazásában megváltozott munkaképességű munkavállalón a Korm. rendelet 2. §-a (1) bekezdésének e) pontjában meghatározott munkavállalót kell érteni. A Korm. rendelet 2. §-a (1) bekezdésének e) pontja szerint megváltozott munkaképességű munkavállaló az a munkaviszony keretében foglalkoztatott munkavállaló, akinek munkaideje a napi négy órát eléri és egészségi állapota (munkaképesség-csökkenése) megfelel ugyanezen bekezdés ea)-ek) alpontjai által tartalmazott valamely feltételnek.

A gyakorlati alkalmazás során felmerült néhány kérdésre az alábbiak szerint hívjuk fel figyelmüket:

A szociális, illetve nyugellátás folyósítása mellett munkát végző személyeket, így rokkantsági nyugdíj megállapítása mellett munkát végző személyeket a megváltozott munkaképességű munkavállalók létszámának megállapítása során figyelembe lehet-e venni?

A jogszabály nem tartalmaz olyan rendelkezést, amely kizárja a megváltozott munkaképességű munkavállalók köréből azokat a munkavállalókat, akik – bár egészségi állapotuk, munkaképesség-csökkenésük szempontjából megfelelnek a Korm. rendelet 2. § e) pontjában meghatározott feltételnek – nyugellátás vagy szociális ellátás mellett végeznek munkát. A Korm. rendelet tehát nem tesz különbséget abból a szempontból, hogy a munkavégzés nyugellátás vagy szociális ellátás mellett történik-e vagy sem. Ezért a rehabilitációs hozzájárulásra vonatkozó szabályozás szempontjából minden olyan munkavállalót figyelembe kell venni, aki megfelel a Korm. rendelet 2. § (1) bekezdés e) pontjában meghatározott feltételnek.

Az egyszerűsített foglalkoztatás keretében foglalkoztató munkaadónak kell-e rehabilitációs hozzájárulást fizetni? Az egyszerűsített foglalkoztatás során 30 százalékos közterhet fizető munkaadót terheli-e rehabilitációs hozzájárulási kötelezettség?

a) Az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2009. évi CLII. törvény (a továbbiakban: Etv.) 1. §-ának (1) bekezdése szerint az egyszerűsített foglalkoztatás olyan munkaviszony, amelynek létesítésére az Etv. szabályai vonatkoznak. Az Etv. 4. §-ának (1) bekezdése szerint az egyszerűsített foglalkoztatás céljából létesített munkaviszonyra az Mt. szabályait az Etv-ben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni. Az Flt. az egyszerűsített foglalkoztatás keretében foglalkoztatott munkavállalókat nem sorolja  fel azon munkavállalók között, akiket a munkaadó létszámának megállapítása során figyelmen kívül kell hagyni.

Az előzőekben ismertetett  rendelkezésekből az következik, hogy a törvényi feltételek  fennállása esetén a rehabilitációs hozzájárulás fizetési kötelezettség arra a munkaadóra is vonatkozik, aki egyszerűsített foglalkoztatás keretében foglalkoztat munkavállalót.

Ezen túlmenően az egyszerűsített foglalkoztatás keretében foglalkoztatott munkavállalókat a munkaadó létszámának megállapítása során is figyelembe kell venni.

b) Az Etv. 8. § (1)-(2) bekezdése szerint a munkáltató a természetes személy munkáltatónál háztartási munkát végző személy legfeljebb harmincegy napra történő foglalkoztatása esetén, valamint a mezőgazdasági, növénytermesztési, továbbá az idegenforgalmi idénymunka esetében a munkavállalóknak kifizetett (nettó) munkabér 30 százalékával megegyező összegű közterhet fizet.

A 30 százalékos közteher megfizetésével a munkáltatót nem terheli a társadalombiztosítási járulék, szakképzési hozzájárulás és egészségügyi hozzájárulás, valamint az szja-törvényben előírt adó-előleg levonási kötelezettség.

A törvény ezek között a kötelezettségek között nem sorolja fel a rehabilitációs hozzájárulás fizetési kötelezettséget. Ebből következően, ha a törvényi feltételek fennállnak, a rehabilitációs hozzájárulást az a munkáltató is köteles fizetni, aki az egyszerűsített foglalkoztatáshoz kapcsolódóan 30 százalékos mértékű közterhet fizet.

A munkaerő-kölcsönzés keretében foglalkoztatott munkavállalót a rehabilitációs hozzájárulás fizetési kötelezettség szempontjából, mely munkaadónál kell figyelembe venni?

Az Flt. 41/A. §-ának (2) bekezdése alapján a munkaadó létszámának megállapításakor nem kell figyelembe venni – többek között – azokat a munkavállalókat, akiknek a foglalkoztatása az Mt. 193/C. §-ának a) pontjában meghatározott munkaerő-kölcsönzés keretében történik. A munkaerő-kölcsönzés olyan tevékenység, amelynek keretében a kölcsönbeadó a vele kölcsönzés céljából munkaviszonyban álló munkavállalót ellenérték fejében  munkavégzésre a kölcsönbevevőnek átengedi. A munkaerő-kölcsönzés az említettek értelmében olyan hárompólusú  jogviszony, amelyben nem áll fenn jogviszony a munkavállaló és az őt ténylegesen foglalkoztató kölcsönbevevő között.

Az Flt. 41/A. §-ának (2) bekezdése több olyan esetet sorol fel, amelyeknél a munkavállaló valamely okból nem a munkaadójánál végez ténylegesen munkát. Ebből következően az Flt. említett rendelkezése szerint munkaadó alatt a kölcsönbeadót kell érteni. A munkaadó létszámának megállapítása során a munkaadó által foglalkoztatott munkavállalókat kell figyelembe venni, viszont a munkaerő-kölcsönzéssel érintett munkavállaló foglalkoztatása nem a kölcsönbeadónál történik. Ugyanakkor a munkaerő-kölcsönzés Mt. szerinti fogalma alapján a kölcsönbevevő nem áll munkaviszonyban a kölcsönzött munkavállalóval, ezért – a munkaadó Flt. 58. § (5) bekezdés c) pontja szerinti fogalmára is figyelemmel – a kölcsönbevevő nem minősülhet az Flt. alkalmazásában munkaadónak.

Az előzőekből következően a rehabilitációs hozzájárulás szempontjából sem a kölcsönbeadó, sem a kölcsönbevevő létszámába nem kell beszámítani a kölcsönzött munkavállalókat.

A részmunkaidős foglalkoztatás keretében foglalkoztatott munkavállalókat hogyan kell figyelembe venni a rehabilitációs hozzájárulás fizetési kötelezettség szempontjából a statisztikai állományi létszám számítása során?

Az „Útmutató a munkaügyi statisztikák kitöltéséhez” című KSH Útmutató 1.2 pontjában foglalt foglalkoztatás, közte a havi 60 órát el nem érő foglalkoztatás nem része a statisztikai átlagos állományi létszám megfigyelésnek, így az a kötelezettség teljesítésébe se számít be.

A napi legalább 4 órás foglalkoztatásnak (ami munkanaponként ugyan teljes főt jelent) egyben a havi 60 órát (heti 15 órát) el kell érni ahhoz, hogy a létszámba és a foglalkoztatási kötelezettségbe a jogviszony beszámítson.

Meg kell különböztetni a 60 órát elérő teljes időszakra szóló munkaszerződést a hónapnál rövidebb, de a 6 napot elérő munkaszerződésektől. Az utóbbiak beszámítására az átlagos statisztikai állományi létszámba akkor van lehetőség, ha a rövidebb idejű szerződés napi munkaideje egész hónapra számítva eléri a 60 órát.

Sem a KSH által a munkaügyi statisztikai adatszolgáltatáshoz kiadott útmutató, sem pedig a jogszabályok nem tartalmaznak egyértelmű előírást arról, hogy a megváltozott munkaképességű munkavállaló részmunkaidőben történő foglalkoztatása esetén az átlagos statisztikai állományi létszámban, illetve a foglalkoztatási szint meghatározásakor teljes munkaidősre kell-e átszámolni, vagy a foglalkoztatás arányától függetlenül egész főnek számítanak?  Ezért a munkáltatók az átlagos statisztikai állományi létszám számítása során választásuk szerint a minimum napi négy órában foglalkoztatott munkavállalókat egész főként is figyelembe vehetik, illetve teljes munkaidősre is átszámolhatják. A rehabilitációs hozzájárulás 2012-évtől adócsökkentő költségként nem számolható el, és ha a nevezett munkavállaló korábban volt már rehabilitálva akkor a csökkentett munkaképességűek idevonatkozó törvényi jogszabályváltozása érvényes ránézve 2012.01.01. – től.

Innen APEH: [SZMM-PM (832/5/2010- APEH (ÜTF. 5227472315)]

Minden információ a rehabilitációs hozzájárulásról2013.01.01rehabilitációs hozzájárulás, rehab, rehab részletes

 

 

 

 

Google  

 

 
Hasznos holmik:)
 
látogatottság
Indulás: 2010-02-26
 
Bejelentkezés
Felhasználónév:

Jelszó:
SúgóSúgó
Elfelejtettem a jelszót
 

 


Szeretnél egy jó receptet? Látogass el oldalamra, szeretettel várlak!    *****    Minõségi Homlokzati Hõszigetelés. Vállaljuk családi házak, lakások, nyaralók és egyéb épületek homlokzati szigetelését.    *****    Amway termék elérhetõ áron!Tudta, hogy az általános tisztítószer akár 333 felmosásra is alkalmas?Több info a weboldalon    *****    Florence Pugh magyar rajongói oldal. Ismerd meg és kövesd az angol színésznõ karrierjèt!    *****    Fele királyságomat nektek adom, hisz csak rátok vár ez a mesebirodalom! - Új menüpont a Mesetárban! Nézz be te is!    *****    DMT Trip napló, versek, történetek, absztrakt agymenés:)    *****    Elindult a Játék határok nélkül blog! Részletes információ az összes adásról, melyben a magyarok játszottak + egyéb infó    *****    Florence Pugh Hungary - Ismerd meg az Oppenheimer és a Dûne 2. sztárját.    *****    Megnyílt az F-Zero Hungary! Ismerd meg a Nintendo legdinamikusabb versenyjáték-sorozatát! Folyamatosan bõvülõ tartalom.    *****    A Cheer Danshi!! nem futott nagyot, mégis érdemes egy esélyt adni neki. Olvass róla az Anime Odyssey blogban!    *****    A 1080° Avalanche egy méltatlanul figyelmen kívül hagyott játék, pedig a Nintendo egyik remekmûve. Olvass róla!    *****    Gundel Takács Gábor egy különleges könyvet adott ki, ahol kiváló sportolókkal a sport mélységébe nyerhetünk betekintést.    *****    21 napos életmódváltás program csatlakozz hozzánk még!Január 28-ig 10% kedvezménnyel plusz ajándékkal tudod megvásárolni    *****    Szeretne egy olyan általános tisztítószert ami 333 felmosásra is elegendõ? Szeretne ha csíkmentes lenne? Részletek itt!!    *****    Új játék érkezett a Mesetárba! Elõ a papírral, ollóval, és gyertek barkácsolni!    *****    Tisztítószerek a legjobb áron! Hatékonyság felsõfoka! 333 felmosásra elengedõ általános tisztítószer! Vásároljon még ma!    *****    Hayashibara Megumi és Okui Masami rajongói oldal! Albumok, dalszövegek, és sok más. Folyamatosan frissülõ tartalom.    *****    A legfrissebb hírek a Super Mario világából és a legteljesebb adatbázis a Mario játékokról.Folyamatosan bõvülõ tartalom.    *****    333 Felmosásra elegendõ! Szeretne gazdaságosan felmosni? Szeretne kiváló általános tisztítószert? Kiváló tisztítószerek!    *****    Ha tél, akkor téli sportok! De akár videojáték formájában is játszhatjuk õket. A 1080°Snowboarding egy kiváló példa erre