A szabadsággal kapcsolatos általános szabályok
A munkavállalót minden munkaviszonyban töltött naptári évben rendes szabadság illeti meg, amely alapszabadságból és pótszabadságból áll. A rendes szabadságra a jogszabályban meghatározott feltételek fennállása esetén a munkavállalónak alanyi joga van.
Alapszabadság:
(1) Az alapszabadság mértéke húsz munkanap.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott szabadság a munkavállaló
a) huszonötödik életévétől huszonegy;
b) huszonnyolcadik életévétől huszonkettő;
c) harmincegyedik életévétől huszonhárom;
d) harmincharmadik életévétől huszonnégy;
e) harmincötödik életévétől huszonöt;
f) harminchetedik életévétől huszonhat;
g) harminckilencedik életévétől huszonhét;
h) negyvenegyedik életévétől huszonnyolc;
i) negyvenharmadik életévétől huszonkilenc;
j) negyvenötödik életévétől harminc
munkanapra emelkedik.
(3) A hosszabb tartamú szabadság abban az évben illeti meg először a munkavállalót, amelyben a (2) bekezdésben meghatározott életkort betölti.
Mt. rendelkezése, amely szerint a munkaviszony szünetelésének időtartamára főszabályként szabadság nem jár. Mégis vannak esetek, amelyekben az Mt. kivételt tesz, és úgy tekinti, mintha a munkavállaló munkát végzett volna. Ezek:
• a keresőképtelenséget okozó betegség tartama;
• a szülési szabadság tartama;
• a tíz éven aluli gyermek gondozása vagy ápolása miatt kapott fizetés nélküli szabadság első év;
• a harminc napot meg nem haladó fizetés nélküli szabadság tartama;
• a tartalékos katonai szolgálat;
• minden olyan munkában nem töltött idő, amelyre a munkavállaló távolléti díj-, illetve átlagkereset-fizetésben részesül.
Pótszabadság:
(1)A fiatalkorú munkavállalónak évenként öt munkanap pótszabadság jár, utoljára abban az évben, amelyben a fiatalkorú a tizennyolcadik életévét betölti.
(2) A szülők döntése alapján gyermeke nevelésében nagyobb szerepet vállaló munkavállalót vagy a gyermekét egyedül nevelő szülőt évenként a tizenhat évnél fiatalabb
a) egy gyermeke után kettő,
b) két gyermeke után négy,
c) kettőnél több gyermeke után összesen hét munkanap pótszabadság illeti meg. A pótszabadság szempontjából a gyermeket először a születésének évében, utoljára pedig abban az évben kell figyelembe venni, amelyben a tizenhatodik életévét betölti.
(3)A vak munkavállalónak évenként öt munkanap pótszabadság jár.
(4)A föld alatt állandó jelleggel dolgozó, illetve az ionizáló sugárzásnak kitett munkahelyen naponta legalább három órát töltő munkavállalót évenként öt munkanap pótszabadság illeti meg .
(6)Kollektív szerződés, illetve munkaszerződés a fentebb felsoroltakon túlmenően egyéb pótszabadságokat is megállapíthat.
(5) /Hatályon kívül helyezve/
(7)A pótszabadság - kollektív szerződés eltérő rendelkezése hiányában - a munkavállalót az alapszabadságon felül és a többféle címen járó pótszabadság egymás mellett is megilleti.
A szabadság munkanapra jár. Ha a munkaviszony év közben kezdődik, vagy év közben szűnik meg, a szabadságnak csak időarányos része jár. Ha az évi szabadság kiszámításánál töredék nap keletkezik, a fél munkanapot elérő töredék egész munkanapnak tekintendő.
Pl. a Feri 27 éves, két gyermek édesapja(ő igényli a pótszabadságot mert felesége GYES-en van), márc. 17-től kezdi új munkaviszonyát, kérdés, hogy hány nap szabadság jár az tárgyévben részére. Egész évre járna részére 21nap (alap) + 4nap (pót) szabadság = 24nap, de mivel munkaviszonyát év közben kezdte, ezért részére arányosítani kell, 365nap-75nap=290nap fenn maradó időre, (24/365)X290=19nap, tehát számára 19nap szabadság jár az új munkaviszonyában.
Figyelem! A fenti információk tájékoztató jellegűek. Vonatkozó jogszabály: Munka Törvénykönyve (1992 évi XXII. törvény 130-132. §). Az aktuális törvényi rendelkezések megtalálhatók a Magyarorszag.hu oldalain a jogszabály-kereső segítségével.
Makkos Judit bérszámfejtőÁltalános szabadság szabályok ( alap és pót szabadság)2012.01.01szabadság, szabály,alap szabadság,pót szabadság
Google
|