A legfontosabb bért érintő 2012 január 1-én hatályba lépő

                                                       Adó és Tb változások összefoglalása röviden:

-  Az adójóváírás kivezetése és a szuperbruttó részleges megtartása miatt a munkavállalók nettó keresete béremelés nélkül csökkenhet.

-  Amelyik cég nem teljesíti a 300 ezer forint alatti munkabérek nettó értékének megőrzését, azt két évre kizárhatják a közbeszerzésekből, és nem kaphat állami támogatást.

- A munkabérek nettó értékének megőrzéséhez a munkáltató a szociális hozzájárulási adóból adókedvezmény formájában bérkompenzációt igényelhet, de ennek feltétele, hogy a munkáltató megvalósítsa a kormány által elvárt béremelést.

- A személyi jövedelemadó törvény új szabálya, hogy akik jövőre 2 millió 424 ezer forintnál többet keresnek, az adóalapjukat 27 százalékkal kötelesek megemelni, a törvény ezt adóalap kiegészítésnek hívja.

- A reprezentáció és üzleti ajándék teljes összege adókötelessé vált, az összes adóteher 51 százalék lesz.

- A biztosítottat terhelő egészségbiztosítási járulék 1 százalékponttal emelkedik.

- A munkaadó által fizetendő tb-járulék 27 százalékos, szociális hozzájárulási adóvá változik.

- Jelentősen átalakul a kifizetőnél adózó béren kívüli juttatások, és egyes meghatározott juttatások köre. A változások érintik az un. cafeteria szabályozást:

§         A Széchenyi Pihenő kártya alkalmazását és az étkezési támogatásokat.

§         A béren kívüli juttatások után 10 százalékos mértékű ehó-t kell fizetni.

§         Bővülnek a SZÉP kártya keretében adható juttatási lehetőségek.

§         Új cafeteria elem a munkahelyi étkeztetés lehetősége havi 12 500 forint összegben.

§  Új lehetőség az Erzsébet utalvány (hideg, meleg étkeztetésre) juttatási lehetőség a munkahelyi étkeztetés mellett havi 5000 forint értékben.

§       Jelentősen átalakul a szakképzési hozzájárulás és a szakképzés támogatásának rendszere, szűkítve a munkáltatók mozgásterét.

Személyi jövedelemadó

Alkalmazotti kedvezmény, adózás, önálló tevékenység adóelőlege:

-2012-től az alkalmazotti kedvezmény intézménye megszűnik. Évi 2.424.000 forint összevonandó jövedelemig az adó alapja nem változik (nincs bruttósítás), az e feletti részre 27 %-al növelt összeggel kell az adóalapot megállapítani. Az adó mértéke az adóalap 16 %-a.

-Ha nem egyéni vállalkozó, nem őstermelő (családi gazdálkodó) részére történik kifizetés, abban az esetben is meg kell állapítani az adóelőleget, ha a magánszemély számlát bocsátott ki.

-A magánszemély nyilatkozhat, hogy a bevétellel szemben milyen mértékű költséget fog elszámolni, de nyilatkozni maximum a bevétel 50 %-át meg nem haladó mértékről lehet.

-Önálló tevékenység esetében nyilatkozat hiányában a bevétel 90 %-a a jövedelem (10 %-os költséghányad)

Üzleti ajándék, reprezentáció

Az üzleti ajándék juttatásának nincs sem egyedi, sem éves korlátja (2011-ben a minimálbér 25 %-át meg nem haladó egyedi érték tartozott ide), de már nincs adómentesen adható része.

Nincs a reprezentációs kiadásnak sem adómentesen adható része.

A társadalmi szervezeteknél, köztestületeknél, az egyháznál, az alapítványnál megmaradt az értékhatár.

Részletesen az egyes meghatározott juttatások címszó alatt található további magyarázat.

 Béren kívüli juttatások és adózása

A 2011. évi szabályoktól való eltérést ismertetem csak.

Béren kívüli juttatásnak minősül ha a munkáltató a munkavállalónak az alábbi cafetéria elemeket adja:

Erzsébet-utalvány: a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány által papír alapon vagy elektronikus formában kibocsátott, fogyasztásra kész étel vásárlására felhasználható utalvány.

Munkahelyi (üzemi) étkeztetésnek minősülő szolgáltatás keretében a munkáltató telephelyén működő étkezőhelyen megvalósuló ételfogyasztás formájában biztosít étkezési lehetőséget. A juttatott értékből havi 12.500 forintot meg nem haladó rész számít béren kívüli juttatásnak. Ez a szabály érvényes akkor is, ha a munkáltató, vagy az étkezőhelyet üzemeltető ilyen értékben bocsát ki utalványt (akár elektronikus formában is), és az kizárólag a munkáltató telephelyén üzemelő étkezdében használható fel.

Fogyasztásra kész étel vásárlására jogosító Erzsébet-utalványt ad a munkavállalójának az adóéven belül utólagosan adva is a juttatás alapjául szolgáló jogviszony mindenmegkezdett hónapjára a havi 5 ezer forintot meg nem haladó rész. 2012.12.31-ig melegkonyhás vendéglátóhelyeken is felhasználható.

A két juttatás együtt is adható (17.500 Ft), illetve több munkáltató esetén mindegyik munkáltató adhatja. Nagyon fontos kitétel, hogy a 12.500 Ft-os juttatást csak a munkáltató telephelyén működő étkezdében lehet igénybe venni.

Széchenyi Pihenő Kártya:

2012-től a SZÉP Kártya három alszámlára került bontásra, így

1. szálláshely alszámlájára, ide évi legfeljebb 225 ezer forint támogatás utalható, mely szálláshely-szolgáltatásra használható fel.

2. vendéglátás alszámlájára, ide évi legfeljebb 150 ezer forint támogatás utalható, melegkonyhás vendéglátóhelyeken (ideértve a munkahelyi étkeztetést is) étkezési szolgáltatásra használható fel.

3. szabadidő alszámlájára, ide évi legfeljebb 75 ezer forint támogatás utalható, a szabadidő-eltöltést, a rekreációt, az egészségmegőrzést szolgáló szolgáltatásra használható fel.

A közölt értékek éves szinten és személyenként értendők, tehát több munkáltató által adott juttatás sem haladhatja meg a kedvezményes mértéket.

A béren kívüli juttatás maximális összege évi 500 ezer forint lehet. Ha a juttatásban részesülő magánszemély jogviszonya nem áll fenn teljes évben, úgy a keretösszeg időarányos része adózik kedvezményesen.
A béren kívüli juttatásnál a juttatott érték 1,19-szerese után a juttatónak 16 % Szja-t és 2012. évtől ezen adóalap után 10 % Eho-t kell fizetnie.

Megszűnt 2012-től az ingyenes internethasználat juttatási lehetőség.

Egyes meghatározott juttatások és adózása

- 2012-től visszakerült az a korábban ismert juttatási forma, amikor a munkáltató munkavállalójának, közeli hozzátartozójának, szakképző iskolai tanulójának, nyugdíjasának azonos feltételekkel, azonos feltételek melletti választási lehetőséggel, azonos módon ingyenesen, vagy kedvezményesen adtat át terméket, nyújthat szolgáltatást. A juttatás formáját, a jogosultak körét belső szabályzatban kell rögzíteni. A juttatásra jogosultak körét nem egyénileg, hanem a munkakör, a beosztás, a munkaviszonyban eltöltött idő, az életkor vagy más - munkaköri feladattal kapcsolatos teljesítménytől nem függő - közös ismérv alapján lehet meghatározni. A törvény nem ad egyedi korlátot a juttatás mértékére.

- Az adóévben reprezentáció és üzleti ajándékok juttatása alapján meghatározott jövedelem azzal, hogy a jövedelem meghatározásánál figyelmen kívül kell hagyni az e törvény előírásai szerint adómentes juttatásokat.

- Ha a kifizető társadalmi szervezet, köztestület, egyházi jogi személy, alapítvány, mentes az adó alól az adóévben reprezentáció és a minimálbér 25 százalékának megfelelő egyedi értéket meg nem haladó üzleti ajándékok juttatása alapján meghatározott jövedelem azon része, amely a közhasznú, illetve cél szerintitevékenysége érdekében felmerült, az adóévre vonatkozó beszámolóban kimutatott összes ráfordítás 10 százalékát, de legfeljebb az adóévre elszámolt éves összes bevétele 10 százalékát nem haladja meg.

- Az olyan ingyenes vagy kedvezményes termék, szolgáltatás juttatása, amelynek igénybevételére egyidejűleg több magánszemély jogosult, és a kifizető – jóhiszemű eljárása ellenére - nem képes megállapítani az egyes magánszemélyek által megszerzett jövedelmet

- Az egyidejűleg több magánszemély (ideértve az üzleti partnereket is) számára szervezett, ingyenes vagy kedvezményes rendezvénnyel, eseménnyel összefüggésben (ha a rendezvény, esemény a juttatás körülményeiből megítélhetően döntő részben vendéglátásra, szabadidőprogramra irányul) a kifizető által viselt költség (beleértve az ilyen rendezvényen, eseményen a résztvevőknek adott ajándéktárgyra fordított kiadást is, feltéve, hogy az ajándéktárgy egyedi értéke személyenként nem haladja meg a minimálbér 25 százalékát).

- Az olyan adómentesnek, üzleti ajándéknak nem tekinthető üzletpolitikai (reklám) célú juttatás, amely nem tartozik a szerencsejáték szervezéséről szóló törvény hatálya alá (megszűnt az 1 %-os korlát), azzal, hogy a kifizető rosszhiszemű vagy jogszerűtlen eljárása esetén a kiszabható mulasztási bírság az adóalap 50 százaléka.

- Egyes meghatározott juttatásnak minősül az a juttatás, amely megfelel e törvény rendelkezése szerint meghatározott béren kívüli juttatás feltételeinek, de az ott meghatározott értékhatárt meghaladja.

 - Egyes meghatározott juttatásnak minősül továbbá a munkáltató által a munkavállalónak, valamint a munkavállalóra tekintettel más magánszemélynek az adóévben biztosított béren kívüli juttatások együttes értékének az évi 500 ezer forintot, illetve az 500 ezer forintnak - a munkavállaló által az adott munkáltatónál az adóévben a juttatás alapjául szolgáló a jogviszonyban töltött napokkal - arányos összegét (éves keretösszeg) meghaladó része.

Az egyes meghatározott juttatásoknál a juttatott érték 1,19-szerese után a juttató 16 % Szja-t és ezen adóalap után 27 % Eho-t kell fizetnie.

 

  Társadalombiztosítás

- Társas vállalkozónak számít
A betéti társaság, közkereseti társaság, korlátolt felelősségű társaság természetes személy
tagja, ha a tevékenységben tagként nem működik közre, és az ügyvezetést nem
munkaszerződés alapján látja el. Tehát 2012.01.01-től nem működik az a konstrukció, hogy az ügyvezetést megbízás keretében, biztosítási kötelezettség keletkezése nélkül
lehessen ellátni.

- Segítő családtag
Ez a jogviszony 2012.01.01-tıl megszűnt.

- A társadalombiztosítási járulék
Ez a fogalom 2012.01.01-el megszűnt, helyette bevezetésre került a szociális foglalkoztatási adó, melynek mértéke 27 %.

- A biztosított által fizetett járulékok (18,5 %)
•nyugdíjjárulék 10 %
•egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék 8,5 %, ebből
1. természetbeni egészségbiztosítási járulék 4 %
2. pénzbeli egészségbiztosítási járulék 3 %
3. munkaerő-piaci járulék 1,5 %
Mindez biztosítási jogviszonyban meg kell fizetni pénzbeli egészségbiztosítási járulékot is akkor is, ha ezek közül valamelyik a heti 36 órát meghaladja.

- Egészségügyi szolgáltatási járulék 6.390 Ft/hó, 213 Ft/nap
     Társas vállalkozó, egyéni vállalkozó járulékfizetése
     Főfoglalkozású vállalkozók
A személyes közreműködésre tekintettel megszerzett járulékalap, a jövedelem kivét, de legalább a rá irányadó minimálbér (Tbj. szerinti fogalom) után fizet 10 % mértékű nyugdíjjárulékot, és legalább a minimálbér másfélszerese után fizeti meg 8,5 % egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékot. A tevékenységet kezdő egyéni vállalkozóra vonatkozó eltérő szabály 2012.01.01-től nem érvényes. Az EVA szerint adózó egyéni vállalkozó a jövedelme, de legalább a rá irányadó minimálbér, illetve annak másfélszerese után fizeti ugyanezen terheket.
Az átalányadó szabályai szerint adózó egyéni vállalkozó az átalányban megállapított jövedelem, de legalább a minimálbér, illetve annak másfélszerese után fizeti a járulékot.

- Többes jogviszony
Ha az egyéni vállalkozó, a társas vállalkozó legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban is áll, vagy az egyéni vállalkozó, a társas vállalkozó közép- vagy felsőfokú oktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében folytat tanulmányokat.
A heti 36 órás foglalkoztatás megállapításánál az egyidejűleg fennálló munkaviszonyokban előírt munkaidőt össze kell számítani.
Ebben az esetben a vállalkozói jövedelem szerint adózó egyéni vállalkozó, a társas vállalkozás tagja a jövedelem kivét, elszámolt jövedelem után fizeti a járulékot.
Az Eva szerint adózó egyéni vállalkozó esetében az Eva tv.-ben meghatározott adóalap 4 százaléka után fizeti a járulékot.
Átalányadózó egyéni vállalkozó esetében az átalányban megállapított jövedelem után fizeti a járulékot.

- Kiegészítő tevékenységű vállalkozók
Figyelni kell arra, hogy az előrehozott öregségi nyugdíjas, a rokkant nyugdíjas a 2012-es szabályok szerint is nyugdíjas maradt-e.
A vállalkozói jövedelem szerint adózó egyéni vállalkozó, a társas vállalkozás tagja a jövedelem kivét, illetve az elszámolt jövedelem alapján fizeti a 10 %-os nyugdíjjárulékot.
Az átalányadózó egyéni vállalkozó az átalányban megállapított jövedelem után fizeti a 10 %- os nyugdíjjárulékot.
Az Eva szerint adózó egyéni vállalkozó Eva tv.-ben meghatározott adóalap 10 százaléka után fizeti a 10 %-os nyugdíjjárulékot.

- A szociális hozzájárulási adó
2012.01.01-tıl új adónem, a Tbj. törvényben 2011.12.31-ig szabályozott tb-járulékot váltja fel.

- Rehabilitációs hozzájárulás
A Kormány eredeti javaslata szerint nem változott volna a szabályozás. A módosítás szerint végül is maradt a jelenlegi 964 500 forint/fő/év összegű hozzájárulás és nem változik – továbbra is 5 százalék marad – a megváltozott munkaképességűek előírt foglalkoztatási aránya. A változás annyi, hogy 20-ról 25 főre emelkedik a létszámfeltétel, amely alatt nem kell rehabilitációs hozzájárulást fizetni.

- Szakképzési hozzájárulás
A szakképzési hozzájárulás alapja 2012-tıl már nem a társadalombiztosítási járulék alapja, hanem az egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék alapja. Mértéke változatlanul 1,5%.

2012. január 1-jén egységesen új, a naptári adóévvel megegyező adóév kezdődik minden kötelezett számára. 2012-től már nem beszélünk üzleti évről a szakképzési hozzájárulás vonatkozásában. 2012. február 25-ig minden kötelezettnek le kell zárnia soron kívüli bevallással az idei naptári évet (akkor is, ha eltérő üzleti évvel rendelkezik).
2012-től az adóelőlegek megfizetését és bevallását mindenkinek havi rendszerességgel kell teljesítenie. Az éves kötelezettség és az évközben megfizetett előlegek közötti különbözetet a tárgyévet követő év február 25.-ig kell az éves bevallásban bevallani és megfizetni.
2012-től a bevallások benyújtására csak elektronikus úton van mód.
Megszűnik a saját dolgozók képzésére fordított költségek és az egyetemek, főiskolák számára adható fejlesztési támogatás (pénzeszköz- vagy tárgyieszköz-átadás) költségének a bruttó kötelezettségből történő levonási lehetősége. Kizárólag a szakközép- és szakiskola, ill. felsőfokú intézmény gyakorlati képzése támogatható 2012-től, és változik a támogatási költségek elszámolásának módja és elszámolható mértéke. Lényegesen csökkent a képzési
célú támogatások köre. A korábban vállalt kötelezettségek kifutására lényegében nincs idő, a már megkötött szerződések, megállapodások alapján a szakképzési hozzájárulás elszámolására 2011 végéig van már csak lehetőség. További fontos szabály, hogy a támogatásban részesült intézmények 2012. december 31-ig kötelesek felhasználni a 2011-es szabályok alapján kapott támogatásokat.
A saját dolgozók jelenlegi szabályok alapján megkezdett képzésére 2012-től a bruttó kötelezettséggel szemben nem lehet költséget elszámolni. A 2012 előtt megkötött tanuló és hallgatói szerződés lejárat előtti felmondása esetén az elszámolt költségeket (normatív összegeket) kamattal növelten vissza kell fizetni. Készítette: Makkos Judit és Fajszi Bence 

Bért érintő adó és Tb változások 2012-ben

Bért érintő adóváltozások 2012

Bért érintő Tb változások 2012

Cafetéria 2012