2017 évi Tb változások

Katások: 2016.06.16 tól a főállású kisadózók a tb alapján is biztosítottnak minősülnek, nemcsak a kata törvény alapján. 2017.01.01-től emelkedik a főállású kisadózó által igénybe vehető társadalombizosítási és munkanélküli ellátások alapja.

• A havi 75 ezer forint adót fizető főállású kisadózó esetén 150 ezer forintra ( a 2016-os 136.250 Ft helyett)
• A főállású, havi 50 ezer forint tételes adó megfizetésével a katás a tb összes ellátására és a munkanélküli ellátásra is jogosultságot szerez. Pénzbeli ellátásainak havi alapja 90 ezer Ft lesz.( a 2016-os 81.300 Ft helyett) és a minimálbér arányában határozzák meg.

Megállapodás egészségügyi szolgáltatásra: Az egészségügyi szolgáltatásra megállapodás alapján jogosultak ( a korábbi 6 hónap helyett) 24 hónap elteltével szerezhetnek jogosultságot az egészségügyi szolgáltatás igénybevételére. Ezért az ellátásra való jogosultsághoz az egy összegben befizetett járulékok huszonnégy hónapra visszamenőleg történő megfizetése szükséges. ( Sürgősségi ellátásra továbbra is jogosult minden, Magyarországon tartózkodó személy)

A SZOCHO( Szociális hozzájárulási adó) mértéke: A 2016-os 27%-ról 22%-ra csökken az adó mértéke. A fizetendő adó az adóalap után számított adó, csökkentve  kedvezmény összegével.

Adófizetéssel járó jogviszonyok: Új előírásként jelenik meg, hogy a SZOCHO fizetési kötelezettség elbírálásakor a tanulói, hallgatói jogviszony szüneteltetésének időtartama alatt azt az időtartamot kell érteni, amíg a tanulói, hallgatói jogviszony ténylegesen szünetel, valamint a szüneteltelést közvetlenül követő 3 hónapot.

Szakképzetlenek adókedvezménye: A szakképzettséget nem igénylő ( FEOR-08 9. főcsoportjába tartozó) munkakörökben foglalkoztatott munkavállalók esetén a kedvezmény egyenlő a havi bruttó munkabér- de legfeljebb 100.000 Ft-ig- 11%. ( Emellett az 1.5 %-os szakképzési hozzájárulást továbbra is meg kell fizetni!) A kedvezmény az ellátott munkakörökhöz kötődik (nem a munkavállaló képzettségéhez). Amennyiben a munkavállalót nem az adómegállapítási időszak (tárgyhó) teljes egészében foglalkoztatják szakképzettséget nem igénylő munkakörben, vagy nem kizárólagosan ilyen munkakörben alkalmazzák, nem jár adókedvezmény az adómegállapítási időszakra!  ( A kedvezményalap 100.000 Ft-os felső határát részmunkaidő esetén továbbra is időarányosan csökkenteni kell.)

25 év alatiak és 55 év felettiek utáni kedvezmény: A 25 év alatti és 55 év feletti munkavállalók esetén a munkáltatóknak járó kedvezmény egyenlő a havi bruttó munkabér- de legfeljebb 100.000 Ft- után az adómérték 50%-ával megállapított összeggel ( korábban 14.5%). A fizetendő SZOCHÓ – 100.000 Ft-ig- 11%( ami mellett az 1.5% szakképzési hozzájrulást is meg kell fizetni). A munkabér 100.000 Ft feletti részére a Szochót normál 22%-os mértékkel kell megállapítani.

Pályakezdő utáni kedvezmény: A foglalkoztatás első két évében egyenlő a havi bruttó munkabér- de legfeljebb 100.000 Ft- 22%-ával ( a szochó alóli mentes kééves időszakban szakképzési hozzájárulást sem kell fizetni 100.000 Ft-os munkabérig). A kedvezményalap 100.000 Ft-os felső határát időarányosan csökkenteni kell.

Tartósan álláskeresők kedvezménye:  A Szochó számított összegéből a tartósan álláskeresők foglalkoztatására tekintettel igénybe vehető kedvezmény a foglalkoztatás első két évében egyenlő a havi bruttó munkabér- de legfeljebb 100.000 Ft – 22%-ával( ebben az időszakban szakképzési hozzájárulást sem kell fizeni 100.000 Ft munkabérig), majd  a foglalkoztatás harmadik évében az adómérték 50%-ával megállapított összeggel ( korábban 14.5% volt). Emellett az 1.5% szakképzési hozzájárulást meg kell fizetni.

Anyasági ellátásról munkába visszatérők kedvezménye: A kedvezményre jogosító feltételeknek a kedvezményezett foglalkoztatás kezdetének időpontjában kell fennállniuk. Amennyiben a 3 vagy több gyermekes kedvezmény igénybe vételére való jogosultság a Szocho törvény 462/D§ (2) bek. szerint 2+1 éves kedvezmény érvényesítése alatt keletkezik, a nagyobb kedvezmény ( 3+2 éves teljes egészében érvényesíthető).

A Gyes illetve Gyed alatti, vagy közvetlenül azt követő foglalkoztatásról: A gyermekgondozási díj illetve a gyermekgondozást segítő ellátás( gyes) és gyermeknevelési támogatás folyósítása alatt vagy azt követően foglalkoztatott munkavállalók esetén a Szocho számított összegéből igénybe vehető kedvezmény a foglalkoztatás első két évében egyenlő a havi bruttó munkabér- de legfeljebb 100.000 Ft- 22%-ával ( Ekkor szakképzési hozzájárulást továbbra sem kell fizetni 100.000 ft munkabérig.) A foglalkoztatás harmadik évében a kedvezmény egyenlő a bruttó munkabér- de legfeljebb 100.000 Ft- után az adó mérték 50%-ával megállapított összeggel ( korábban 14.5% volt). A fizetendő Szocho -100.000 Ft-ig.- 11% ( ami mellett az 1.5% szakképzési hozzájárulást is meg kell fizetni.

Kedvezmény mezőgazdasági foglalkoztatott után: A mezőgazdasági munkakörben foglalkoztatott 25 év feletti és 55 év alatti munkavállalók esetében a munkáltató az adómérték 50%-ával megállapított összegű kedvezményt érvényesíthet a bruttó munkabér, de legfeljebb 100.000 Ft után. A fizetendő Szochó tehát 100.000.Ft.ig 22 % helyett 11%

Egyéni százalékos eho: Megszűnik a 6%-os eho, amely az szja tv.65§-a szerinti kamatjövedelmet és a 67/B§ alapján a TBSZ hároméves lekötési időszakon belüli megszakítása esetén megállapítandó lekötési hozamot terhelte.

Kifizetői százalékos eho: A kifizetőt terhelő eho mértéke 22% ( a korábi 27% helyett). A béren kívüli juttatás 1.18 szorosa után kell az eho-t megfizetni. ( a korábbi 1.19-es szorzó helyett). A béren kívüli juttatásnak minősülő pénzösszeg juttatás 100.000 Ft.os éves keretöszegéig a kifizetőnek 14%-os ehót kell fizenie. ( A 100.000 Ft-ot meghaladó pénzösszeg juttatás után a bért terhelő közterheket kell megfizetni.)

• 2%-os eho fizetési kötelezettség terheli a kifizetőt, ha az éves rekreációs keretösszegen( 450.000 Ft) felül adott SZÉP kártya juttatást, vagy a SZÉP kártya juttatás meghaladja az adott alszámlára vonatkozó értékhatárt.

Továbbdolgozók nyugdíjának növelése: A nyugdíj mellett szerzett jövedelem utáni járulékfizetés esetén járó nyugdíjnövelés összegének megállapítására nem kérelemre, hanem hivatalból kerül sor. A 2016. évben nyugdíjasként szerzett keresetek alapján a nyugdíjnövelést az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság Központja legkésőbb 2017 október 31-éig hivatalból fogja megállapítani az állami adóhatóság által szolgáltatott adatok alapján. A növelés, függetlenül azon ténytől, hogy év közben hány napig szerzett jövedelmet a nyugdíjas, 2017 január 01-től kerül megállapításra.

A táppénzjogosultság időtartama: A törvény pontosítja, hogy a táppénz a keresőképtelenség tartalmára jár, de csak a biztosítási jogviszony fennállásának időtartama alatt, és legfeljebb annyi napra, ahány biztosításban töltött nappal rendelkezik a keresőképtelenséget megelőzően a biztosított a folyamatos biztosítási idő alatt. Egy évnél hoszabb nem lehet a táppénz folyósításának időtartama.

A táppénz mértéke: A törvény kimondja, hogy a táppénz mértéke alapjának 60%-a, ha a biztosított a folyamatos biztosítási idő alatt rendelkezik legalább 730 nap biztosításban töltött idővel. Ennél rövidebb biztosításban töltött idő esetén, vagy fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátás tartama alatt az alapjának 50%-a. ( Korábban 2 év biztosítási idő szerepel a törvényben) /Így a szökőév nem zavar be:) /

Gyermekápolási táppénz: A gyermek ápolása címén igénybe vehető táppénzes napok nem együttesen illetik meg a szülőket, hanem szülőnként. A szülőnek a beteg gyermek ápolása címén gyermekápolási táppénz jár a gyermek 12 éves koráig, ezen belül:

• A gyermek egy éves koráig korlátlan ideig.
• 1-3 éves gyermek esetén évenként és gyermekenként 84 naptári napig.( egyedülálló szülő esetén is)
• 3-6 éves gyermek esetén évenként és gyermekeknként 42, egyedülálló szülő esetén 84 naptári napig.
• 6-12 éves gyermek esetén évenként és gyermekenként 14, egyedülálló szülő esetén 28 naptári napig.

Csecsemőgondozás díj (CSED): Erre az ellátásra az a nő jogosult, aki a gyermek születését megelőzően két éven belül összesen legalább 365 naptári napon át biztosított volt. (korábban a jogosultságot a születés napjához igazították). A 365 biztosításban töltött napba a közép vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán egy évnél hosszabb ideje folytatott tanulmányok idejéből 180 naptári nap számítható be ( vagyis a tanulmányi idő mellett legalább fél évet dolgozni is kell!) Bele kell továbbá számítani a biztosítás megszűnését követő baleseti tpénz, csecsemőgondozási díj, gyerekgondozási díj folyósításának az idejét, és a rehabilitációs járadék, rehabilitációs ellátás folyósításának idejét.

Amennyiben az örökbe fogadó nő, a családba fogadó gyám, valamint a vér szerinti apa és az örökbe fogadó apa jogosult csedre, akkor a csed:

• Örökbe fogadás esetén a gyermek gondozásba vételének napjától
• Családba fogadás esetén a gyám kirendelésének napjától
• Elhalálozás esetén a halál napjától a gyermek születését követő 168 naptári napig jár

A fenti személyek esetén a csedre való jogosultságot kiváltó esemény bekövetkezésének napján kell megfejelni a jogosultsági feltételeknek.

Gyermekgondozási díj (Gyed): Erre az ellátásra akkor jogosult a biztosított szülő, ha a gyermek születét megelőzően két éven belül 365 napon át biztosított volt, és a gyermeket a saját háztartásában neveli. Megszűnt a különbség a szülő nő és az egyéb személyek( apa, örökbe fogadó szülő, gyám) jogosultsági feltételei közt. Mindenkinek a gyermek születését megelőző két éven belül kell 365 nap biztosításban töltött időt összegyűjtenie. ( Korábban az apának, a gyámnak, az örökbe fogadó szülőnek az igénylést megelőzően kellett 365 nap biztosíts idővel rendelkezni.)

Elektronikus ügyintézés: A kifizetőhellyel nem rendelkező munkáltató csecsemőgondozási díj, a gyermekgondozási díj, a táppénz, a baleseti táppénz iránti kérelmeket kizárólag az egészségbiztosító honlapján közzétett számítógépes program segítségével töltheti ki és regisztrációt követően, kizárólagosan elektronikus úton nyújthatja be.( Az eddigi postai illetve személyes benyújtás helyett.)

Családtámogtási igényérvényesítés, ellátás folyósítás: Jogerős határozattal megállapított családtámogatási ellátást a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság folyósítja( korábban a megyei vagy fővárosi kormányhivatal folyósította), a tárgyhónapot követő hónap 10-éig, bankszámlára utalás esetén a tárgyhónapot követő hónap 3-áig.(Ha ez nem munkanap, a határidő az azt követő első munkanapon jár le)

Ha a kiutalt és át nem vett ellátás folyósításának sikertelensége a jogosult érdekkörében fennálló okra vezethető vissza, a folyósító szerv az ellátás ismételt folyósításával kapcsolatos tényleges, de legfeljebb 1000 forintban megállapí